Nyereményjáték







Szeretnéd megnyerni a képváltóban futó könyvek egyikét? Kattints a Csatlakozz és NYERJ gombra és iratkozz fel! NAPONTA sorsolunk! Rengeteg nyertes lesz!

47. részlet

A fiatalember kinyitotta szemét és feltekintett a lányra, aki fáklyával kezében aggódva térdepelt mellette a kicsiny földalatti üregben. Ismételten rácsodálkozott arra, mennyire nem illik erre a zord, sötét, lángoló világra. A bőre fehér volt, mint a hó, haja aranyló, mint a búzakalász, kíváncsi szemei pedig úgy fénylettek, mint a zafír. Éppoly élénk kéken tündökölt, mint az a kicsiny tengerszem, melyet utoljára látott a barlang sötétjében, mielőtt még magával ragadta csónakját a folyam. Nem értette, miként kerülhetett erre a rettenetes és kegyetlen vidékre egy ilyen csodás teremtés. Arra gondolt, hogy ez a lány éppolyan, mint egy törékeny hercegnő az ő világából. Egy hercegnő, aki oly csodaszép, hogy versengenének érte a kérők, egy hercegnő, aki egy nap akár uralkodhatna is és fényűzően élhetne, ha nem egy ilyen rettenetes és barbár világba vetette volna a végzete, ahol a föld alá kényszerülve kell tengődnie, megküzdve minden betevő falatért, rettegve az ezerféle lény támadásától.         Amikor magához tért, először nagyon bosszantotta a lárma és az, hogy már nem hagyják egyedül. Nagyon elege volt már ebből az egész világból, mindenből és mindenkiből, aki körülvette, de aztán a lányra nézett és elgondolkozott. Nem értette ugyan szavait, de hangsúlyából és gesztusaiból jól láthatta, hogy ezúttal ismét védelmezi őt, csendre intve a többieket. Ha nem akart volna még mindig annyira meghalni, most hálát érzett volna iránta azért, hogy kihozta őt a rengetegből és azóta megpróbálja életben tartani. Csakhogy, még mindig nem érdekelte az élete. A lányon viszont már szeretett volna segíteni valamiképp. Az elmúlt események láttán úgy vélte, hogy nagyon is megérdemelné a segítséget. Elhatározta hát, hogy érte félreteszi önző, halál utáni vágyát egy időre. Legalább addig, amíg el nem tudja magyarázni neki, hogy van egy hely, ahonnét ő is jött, ahol élnek még hozzá hasonlóak. Akkor még nem gondolta, hogy ennél többet is tehetne érte. Amikor meghallotta a vén demiurg vezér hangját, rá se akart nézni, mert úgy érezte, menten nekiugrana dühében. Tudta viszont, hogy ennek nem sok értelme lenne, hiszen akkor rövid úton végeznének vele és nem tudna segíteni a lányon, aki így egyedül maradna, minden remény nélkül. Igen. Csak ez az egy oka volt annak, hogy nem akart meghalni. Még.

Holnap este folytatódik!

Leave a Comment

Shopping Cart

Sikeres feliratkozás!

Hiba adódott. Próbáld újra!

Ha feliratkozol, elfogadod, hogy a weboldal tulajdonosa emailben megkeressen.